Noha a közvetítői eljárás független a polgári pertől – annak perjogi és egyéb értelmében –, ám a gyakorlatban jelentős kapcsolatban állnak egymással. Ennek lényege: a közvetítői eljárás helyettesítheti a bíróságit – a jogszabály megalkotásának épp volt a célja. Érdemes sorra venni a polgári perrendtartásnak a közvetítői eljárásra vagy a közvetítőre vonatkozó szabályait.
Polgári ügyekben nem csak a bíróság lehet az egyetlen megoldás. Sokszor tud segíteni a közvetítői (mediációs) eljárás igénybe vétele, ha a felek szeretnének egyezségre jutni, de köztük a viszony megromlott vagy egyedül nem képesek dűlőre jutni.
A külföldiek termöfőld minősítésű ingatlant nem szerezhetnek, ipari és lakáscélú ingatlanokat viszont igen. Kérdés, hogy milyen feltételekkel és milyen módon.
Az alternatív vitarendezésnek több fajtája is van Magyarországon: ilyennek tekinthető a választott bírósági, valamint a közvetítői eljárás, de vannak, akik a különböző békéltető testületi fórumokat is idesorolják.
Mivel a bíróságokat kötik a törvényben meghatározott eszközök, nem szabhatják meg az ítélet irányát. Nos, ezen a helyzeten változtathat a közvetítői eljárásban születő megállapodás, amire 2002 óta van lehetőség minden olyan ügyben, ahol a felek jogosultak saját ügyükben dönteni – kivéve azokat, melyekben az állami hatalom szerepe a döntő. A megoldások tárháza igen széles, kezdve a térden állva való bocsánatkéréstől a szál virágig bezárólag.
Az alternatív vitarendezésnek több fajtája is van Magyarországon: ilyennek tekinthető a választott bírósági, valamint a közvetítői eljárás, de vannak, akik a különböző békéltető testületi fórumokat is idesorolják.
Jogászi körökben általános vélemény, hogy noha a szerződés minta egyszerűbb, annak a kitöltése kevesebb időt, figyelmet igényel, így olcsóbb is, számos kérdés rendezésére nem ad lehetőséget, ez a szabályozatlanság pedig az alakuláskor elért megtakarításokat (kedvezményes illeték, alacsonyabb ügyvédi munkadíj) jelentősen meghaladó veszteségek kockázatát rejti magában. Ezen lehetőségek közül néhányra szeretném felhívni a figyelmet.
A jogi személyekre vonatkozó szabályozás, mint erről már volt szó, több szintű, alkalmazandóak rá az új Ptk. általános rendelkezései, a 3. Könyv első része, a jogi személy általános szabályai és a 3. Könyv különös részében írt sajátos szabályok.
Mint ez köztudomású, hamarosan, 2014. március 15. napján lép hatályba az új Ptk. A kódex az eddigi jogi szabályozást szerkezetében jelentősen, tartalmában egy kisebb, de igen jelentős kérdéstől eltekintve elsősorban az időközi társadalmi változások és a kialakult bírói gyakorlat figyelembe vételével alakítja át.
